Zsíros bőr – Bőrdiagnosztika

Nézzük át a bőrtípus-jellemzést röviden, azokat, amiket mi kozmetikusok megkülönböztetünk, mert a boltban található krémek felirataival összehasonlítva, a kettő nem igazán fedi egymást:)
Sokszor volt már szó róla: olyan, mint egyértelműen száraz vagy zsíros bőr nem létezik. 

A bőrök többsége kombinált (arcrészenként eltérő), de a szárazon és a zsíroson belül is vannak

nem is kis hajszálnyi eltérések. 

A zsíros bőr az esetek 99,9%-ban egy felszíni vízhiánnyal jár együtt, így ha erről az oldalról közelítjük meg a dolgot, még azt is mondhatom, hogy egy zsíros bőr is lehet száraz.
 

A klasszikus, tankönyvi olajos bőr jellemzői

 - zsíros, síkos, sokszor érdes tapintású
- sápadt színű, orrhajlatban tágult hajszálerek,
- olajosan fénylő (esetenként fénytelen)
- tág pórusok
- benne lágy faggyú, könnyen ürülő
- vagy kemény, nehezen ürülő faggyú

De a zsíros bőrnek (amit mi seborrhoeás = szeboreás bőrnek hívunk) is van két altípusa. 

Egyik a klasszikus olajos, könnyen ürülő, tinikre jellemző fénylő arcbőrű; a másik a korpás seborrhoea, melyre mindig jellemző a felszíni vízhiány, ezáltal egy korpázóan hámló bőrfelület, nehezen ürülő, bugyorszerű pórusok.
A bőrképletre jellemző mitteszerek mi comedóknak hívjuk, melyből van fekete fejű és fehér fejű.

 A kettő közötti különbséget az adja, hogy az egyik egy nyitottabb pórusban ül, ezáltal könnyen „koszolódik” és oxidálódik a levegővel érintkezve a faggyú, így elszíneződik a teteje, a másikat viszont védi a bőr, az odatapadt levált szarusejtek, így az abban lévő zsír sárgásfehér marad.
Ezeket a bőrben növekvő comedókat egy idő után ki akarja vetni magából a szervezet, vagy külső hatásra (kosz, napfény, stb.) vagy hormonális okokból begyullad körülötte a bőr, így keletkeznek a pattanások, aknék. Ebből lehet egy jellemzően vízhiányos bőrön is pár, ettől még nem nevezzük az egész arcbőrt seborrhoeásnak, csak azt a területet.
Ám keletkezhetnek a bőrön steril gyulladások is, ami azt jelenti, hogy nincs a gyulladásos részben faggyú (értsd: megnyomod a „pattanást” és semmi nem jön ki belőle). 

Ezek néha valamilyen külső inger következtében jönnek ki, de jellemzően belső okokra vezethető vissza, sőt nem egyszer fordul elő, hogy a vendég magának okozza azzal a gyulladást: vagy a saját arcát zsírosnak diagnosztizálva, szárító hatású kozmetikumokkal kezeli azt, ezzel vonva meg a bőrtől a számára hasznos vizet és olajat, így generálva egy gyulladásos folyamatot; agy épp ellenkezőleg, a száraznak hitt bőrét zsírozza túl, amivel eltömíti a pórusokat.
A túlzott zsírosodás a bőrlégzést gátolja, ezért alakulnak ki a tágult hajszálerek 

(hogy ezzel jusson több oxigénhez a bőr), a nyitott pórusok. 

Az olajos réteg a megfelelő hidratáltság fenntartását is akadályozza, az elszarusodott, leválni készülő hámsejtek a zsír hatására odatapadnak a bőrfelszínhez, így hozva létre egy megvastagodott hámot (sápadt arcszínt), mely annál jobban akadályozza a bőrt a megfelelő funkciók ellátásában.